[399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*Férfiassága vadul dudorodik a nadrágban, s a boxerban, és ez mégjobban észrevehető, ahogy az övet kicsatolja a szépség. Ahogy semmi sem takarja a gyönyörű testet, melynél rajzolni sem lehetne szebbet, s ebben az izgató, pózban, terpesz állásban megpillantja, majdhogynem szétdurran. Hangosan, férfias hangján felnyög, majd lassan eldől az ágyon a leánzóval, s halkan felmorog. Abby meztelenül fekszik alatta, ez veszettül izgatja. Először csupán simogatni kezdi a gyönyörű testet, közben nyíl egyenesen Abigail szemeibe néz.* |
*Ingjének utolsó gombja is elválik az anyagból, így az ing leesik a démon lábaihoz és mostmár teljesen csupaszon térdel a férfi előtt, mostmár minden egyes kis porcikáját elérheti kezeivel és ajkaival is. Mély levegőket vesz, hogy ne törje meg a csendet nyögéseivel, ami csak még inkább zavarba hozná. Óvatosan, fájdalmat nem okozva karmol végig a férfi mellkasán, de körmei csak éppen hogy hozzáérnek bőréhez, hogy izgassa vele. Közben ajkaikkal csak mosolyogva játszadozik, nem engedi a férfinek, hogy rendesen megcsókolja és ezt ő sem teszi. Közben elkezdi Drake övét kikapcsolni és kicsit lejjebb ereszkedik, már nem teljesen térdel előtte.* |
*Ahogy Abby kigombolja ingét, majd lehúzza melléig, halkan felmordul, s tenyerével lassan megsimítja őket, majd keze felcsúszik a nyakra, s tarkóra, így lehúzza magához a szépséget. Egyszerűen forr köztük a levegő. Ahogy az ő inge is egyre lejjebb csúszik, jómaga is gombolni kezdi a zöldes felsőrészt a lányon. Nem teljesen, hiszen nem siet sehová. Ajkaival óvatosan a mellekre tapad, majd a fölé görnyedő leányzó cseresznyeszín szájára, miközben Abigail tincseit tűri az apró fülek mögé. Tán az éj közepén járhatnak, így az egész szoba sötétségbe borul. Nem is lenne szüksége szemeire, látására, csupán ujajival, kezeivel akarja kitapintani a puha bőr, s kecses vonalak lágyságát. Ujjai a csupasz lábakra is kiterjednek, a selmes, fehér bőrre, melyet gond nélkül érinthet.* |
*Mélyen felsóhajt, amint a férfi kulcsontját kezdi puszilgatni. Egyik kezével beletúr a férfi hajába, másikkal pedig egy újabb mély sóhaj után elkezdi kigombolni saját ingjét addig, hogy leessen válláról behajlított karjának könyökrészéig, így melleit már nem takarja. Ezután Drake ingjét kezdi lassan kigombolni, lassabban, mint sajátját. Amint sikerül, lehunyt szemekkel letolja azt vállairól, hogy ne fedje mellkasát. Agya mostanra teljesen kikapcsolt, így nem kell attól félni, hogy megállítaná a srácot, mert már nem tudná. Erre vágyott, mióta simogatásaival felébresztette a srácot. Nem konkrétan a szexre, hanem az érintésekre, a forró lehelletekre és a csupasz bőr érintésére, ahogy egymásba fonódnak.* |
*Egyikük sem szólal meg, hiszen nincs rá szükség, s ez most így tökéletes. Rajta több ruha van, alsónadrág, nadrág, s ing, ennek ellenére Abigailen csupán egy hatalmas felső rész, mely az övé, így bőven nagy a hölgyeményre, viszont őt csak ezt takarja. Ezért sem kezdi el vetkőztetni, egyelőre. Csupán a vékony, sötét színű anyagon keresztül simogatja a karcsú, törékeny testet, viszont majd meghal azért, hogy a forró bőrhoz érjen, s ujjaival érintse azt.* - Abby... *Mormogja csók közben. Hosszú idő óta ő szólal meg először, s most is csupán ennit mond. Hirtelen megszakítja a csókot, azután végignyalja a karcsú, lila foltokkal telített nyakat, majd a kulcscsonthoz ér, s ott kényezteti a szépséget. A leányzó most magasabb, mivel lábain térdel, így fölé magasodik.* |
*Térdeire emelkedik, testével pedig a falnak nyomja a démon hátát. Folyamatosan csókolja, érzékien és szenvedélyesen, de még is vadul. Közben mély levegőket vesz csók közben, mert néha úgyérzi, megfullad csókjuk közben. Végigsimít a férfi mellkasán mindkét kezével, a csókot pedig nem szakítja meg. Ismét végigsimít mellkasán, de most benyúl felsője alá, hogy érezhesse a csupasz bőr érintését ujjaival. Arca kivörösödik az izgalomtól, amit érez. Zavarban van, hisz ha kigombolja az inget egész teste a démon elé tárulhat.* |
*Tudta, hogy előzőleg majdhognem megerőszakolták a leánzót, meg is tették volna, ha nem lép közbe, s így talán érzékeny erre a témára, ezért ilyen 'kegyes', hogy várt valamit, ami számára egy jel, hogy haladjon, vagy inkább álljon le. Azt szűri le, hogy zöld utat kapott. Szabad karjának élét a falnak támasztja, s hosszú ujjaival eltűri Abigail frufrujának kósza tincseit, majd simogatni kezdi fejét, ujjbegyeivel óvatosan, nyugtatóan masszírozni a fejbőrt. Közben játsszadozni kezd ajkaival, azokkal az eperszínű, formás csodákkal, majd szájon csókolja. Lassan valóban az ágyhoz lép, s ölébe ültetve a démon hölgeményt, folyamatosan, szenvedélyesen csókolja. Rég volt ilyen szép lánykával dolga. Hatalmas kezeivel, tenyereivel, hosszú ujjaival simogatni kezdi, ahol éri.* |
*Zaklatottságától, mikor a fiú felkapja ölébe halkan nyög egyet, majd ismét, mikor a falnak paszírozódik. Gyomra egyetlen csomóvá szűkül össze, hiszen izgul de veszetten. Elméjének egy része tiltakozik, hogy ezt nem szabad, főleg, hogy ellenségével került hirtelen ilyen közeli kapcsolatba, de másik része viszont csak arra vár, hogy folytassák, amit elkezdtek. Pár percig csak lihegve figyeli Drake szemeit, próbálna tőle választ várni arra, mit tegyen, mi lenne most a helyes. Nem képes teljesen kikapcsolni agyának reálisan látó felét, amely folyamatosan sugallja, hogy ebből még nagy baj is lehet. Két kezével megfogja a férfi arcát két oldalt és lágy csókot nyom ajkaira. Nem tiltakozik, próbálja teljesen kikapcsolni agyának reális felét. Ebben segít, hogy előzőleg annyira zaklatott és feldúlt volt.* |
*Való igaz, hogy a két démon élete két külön világot takar. Viszont ebben a pillanatban most mind a ketten elvetették ezt, nagyon úgy tűnik. Folytatja az eszeveszett csókot, közben hátrálni kezd, Abigail karcsú derekát húzva maga után, majd lábával belöki a hálószoba ajtját. Viszont ott megáll, s úgy, ahogy az előbb, ölébe kapja a csöppnyi démont. Hatalmas tenyerét hátára simítja, s a démon lányka kissé hullámos, sötét színű tincsei lágyan ujaji közé omlanak. Nem nyúl az alsó tájék felé kezével, hiszen szabad karja segítsége nélkül is erősen tartja magát a hölgyemény. Elhúzza ajkait, ennek ellenére nem távolodik el tőle. Nem kívánja ennek a befejezését. Oldalazó lépésekkel az ágy felé inddul meg, de útközben gyengén a falnak passzírozza Abbyt, így egyelőre nem haladnak tovább.* |
*Nem akarta abbahagyni, de ahogy a férfi tarkójához ér, csak még veszettebbül folytatja, mint ahogy elkezdte. Amikor ajkaik elválnak, vesz egy mély, kissé szaggatott és remegő levegőt, felnéz a férfi szemébe. Nem távolodik el, közelebb simul, ajkaik súrolják egymást, de még mindig csak a férfi szemeit bámulja. Maga sem tudja, miért csókolta meg, de nem csak hálából. Szíve mélyén vonzódik a férfihoz, de képtelen lenne arra, hogy kimondja. Hisz Drake az ellensége és ő a vad démon kategóriába tartozik. Számára olyan dolgok természetesek, amitől a lány elborzad és megrémül. Mindezen gondolatok ellenére vadul megcsókolja ismét a férfit, erősen kapaszkodva mostmár nem nyakába, hanem felsőjének anyagába mellkasán.* |
*Nem vár semmit Abigailtől, hogy utána kapjon, vagy esetleg utána szóljon. Mikor megjelenik előtte, hirtelen megtorpan, s felmorog. Nyakát lerántják, és egy gyors csókot kap. Gondolatok kezdenek cikázni a fejében, mégpedig, hogy miért kapta ezt. Mert megmentette, mert a lány nem akar beszélni, inkább cselekszik, s nem érez semmit, csak azt, hogy nem hagyja meghálálatlanul az eseményt. Vagy tán vágik a fiúra titokban, és így jelzi, vagy nem is jelzi, csak egybeköti a köszönettel, hog ne legyen jelentősen feltűnő. De gondolatait elveti, nem érdekli. Hatalms kezét Abby tarkójára simítja, így készteti arra, hogy ne fejezze be egy darabig. Lassan foltatja a csókot, viszonozza, előre görnyedve, és a démonhoz simulva. Majd elhúzza fejét, s Abigail homlokára nyom egy puszit, s ismét rápillant az eperszínő, formás, veszettül kívánatos ajkakra.* |
*A levegő torkában akar, amikor a férfi ölébe veszi. Szívverése eddig is szapora volt, így ha megint el is kapta az izgatottság, nem lehet észrevenni a változást. A jóleső puffanás után felül és pár pillanatig csak nézi, ahogy a férfi távolodik tőle, nem akar a lánnyal aludni. Hirtelen eltűnik a sötétben és mikor előtűnik, iszonyatosan közel van a démonhoz. Ismét nyakába csimpaszkodik, vesz egy nagy levegőt majd hirtelen megcsókolja. Talán ez a köszönet azért, mert nem engedte, hogy a lázadó megerőszakolja az imént, bár ezt szavakban nem tudja és nem is akarja kifejezni.* |
*Így próbálja lenyugtatni magát szintén ő is, viszont ő maga nem ijedtség, hanem az idegesség és ingerültség miatt. Mielőtt Abigail hátralépne, feneke alá nyúl, viszont nem szemérmetlenkedik, az inget ráhúzza a testrészre, így veszi ölébe a lányt, aki remegő lábaival átkarolhatja derekát. A nagobb, zöldes ing bőven mindent eltakar Drake szemei elől. Még nem indul el vele az emeletre, szimplán szemeibe néz, nyíl egyenesen. Maj hirtelen megjelenik az emeleten, s gyengén az ágyra dobja a leányzót.* - Lent alszom. Ha bejönne valaki, én hallom meg először. *Jelenti ki mély, komoly hangján, érzelmek terén semmit mondó. Azután lomha léptekkel elindul.* |
*Zaklatott és ideges tekintetét az ajtó felé fordítja, amikor az kivágódik és a srác üvölt egyet. Azthiszi, le fogja szúrni, amiért elment és magának kereste a baj, ezért hátrál pár lépést, ahogy a férfi közeledik felé. Ijedtében halkan fel is sikolt, mikor magához rántja, de mikor csak simán megöleli, meglepődik. Félelmében átkarolja a férfi nyakát és olyan erősen húzza magához, amennyire csak képes rá, emberi erővel. Könnyei már nem folynak, próbál megnyugodni. Hálás a férfinak, de ezt nem fogja kimondani, nem fogja megköszönni, amit tett. Lábai remegnek mint a kocsonya, keze sem különbben. Egy idő után elengedi a srácot és lép egy zavart lépést hátrafelé.* |
*Inkább ő sem gondol bele, hogy mi lett volna, ha mégsem megy a lány után büszkesége miatt, vagy ha Abby nem adott volna jelet magáról. Ezen kattog, s megjelenik háza ajtja előtt. Állatiasan ordít eget, férfias hangján, viszont nem éppen mindent megrengetően, csupán eg kis feszültséget vezet le. Belejág az ajtóba öklének puha részével, s a nyílászáró megremeg, majd kinyitja, jobban mondva kicsapja azt. Belép, s látja Abbyn, hogy ingerülten, tehetetlenül járkál fel, s alá. Hirtelen elé lép, magához húzza, majd fejét saját mellkasának nyomja. Zihál, viszont agya kitisztul, már nem annira ideges. Csupán a konyhában ég a villany, onnan szűrődik be némi fény.* |
*Nem kell neki kétszer mondani, elkezd szaladni, vissza a házba, mikor pedig belép, hangosan bevágja maga mögött az ajtót. Sokkos, hisztérikus rohamba kezd, fel alá járkál sírva, alig kap levegőt és nem tudja hova tenni, ami történt. Érezte a démon térdét két lába között, hozzá simuló testét és azt a fajta vágyat rajta, ami már már a kiéhezés határán tör rá az illetőre. Szinte rosszul van tőle, hogy ilyet bárki el tud követni, nem csak a lánnyal, bármilyen ártatlan fiatallal. Arcán látszik a kiült félelelem, ehhez rohadtul nincsen hozzászokva. Közel sem gyengéden hajába túr, mint aki tépni akarja azt, közben pedig görcsösen veszi a levegőt. Bele sem mer gondolni, mi történt volna, ha Drake nem jelenik meg, hogy segítsen neki.* |
*Ebben a pillanatban nem rejti el magát Drake elől Abby, hiszen nagyobb baja az, hogy épp megerőszakolni készül az egyik démon. Érzi Abigail ingerültségét, s azt, ahogyan tiltakozni próbál. Hangosan felmorog, majd kimászik az ágyból. Lecaptat a lépcsőn, majd kilöki naz ajtót, ami hatalmasat csattan. A leányzó energiájára koncentrál, így mellettük jelenik meg. Érezte egy másik démon túlzott aktivitását is, viszont nem gondolta volna, hogy közük van egymáshoz. Tödejéből, torkából eg hangos, férfias horkanás szakad fel, majd erejét használva a falnak löki elég nagy csattanással a lázadót, nem messze a lánykától. Drake házának utcájában vannak, és szeme sarkából Abbyre pillant, és hangosan megszólal.* - Menj vissza! *Förmed rá, s mikor a hölgyemény elindul, a földre ejti a démont, s nyakánál fogva elkapja.* - Kai...Mondtam, hogy egy ujjal sem..egyetlen ujjal sem nyúlsz hozzá. És senki sem. Még kell nekünk. *Morogja ingerülten a démon arcába, mire az áradozni kezd hogy csak ki akarta próbálni, és a többi, és a többi.* - Ezt még megbeszéljük, te ostoba fajankó... *Ezzel a mondattal a földhöz vágja a Kai névre hallgató, fiatal démont, s gyilkos tekintettel néz véres fejére. Majd hirtelen eltűnik.* |
*Épp az egyik sarkon fordulna be, amikor egy démon elkapja a csuklóját és visszarántja abba az utcába, ahonnan kanyarodni akart. Amint a démon hozzáér, el akarna tűnni a sötétben, de nem képes rá, mert az egyik lámpa megvilágítja őket, így nem ér el egyetlen árnyékot sem, vagy sötét részt. Ettől megijed. A démon felpaszírozza a falra és befogja a száját, pedig Abby ha tehetné teli torokból sikítana. Nem akar arra figyelni, mit mondd neki a démon, de ki tudja venni pár mondatát, amiben Draket szidja és Abbyt Drake lotyójának nevezi, amiből igazán járhat neki egy kis kóstoló, ha már annyit dolgozik a démonért. Démoni erejét próbálja a kiszabaduláshoz használni, de a támadója elég nagy darab és nem bírja ellökni, mert csak egyre jobban szorítja a falhoz.* |
*Mikor Abigail eltűnik, nem rezzen meg egyetlen vonása sem, csupán hangosan felmorog. Továbbra is a messzi tájat, szeme sarkából a tábort, s a város legszélét bámulja, üres, kissé fátyolos tekintettel. Talán több percet tölt el így, azután kiegyenesedik, és előről kósza, még kissé vizes tincsei közé túr. Majd beballag a hálószobába. Nem igazán érzékeli a leányzót, de semmi fennakadást a táborban, így inkább saját maga gondolataiba mélyed, a puha matracon háton fekve.* |
*Sértődöttsége nőttön nő, amióta csak befeküdt a srác mellé. Gyűlöli, ha hűvösen viselkednek vele, annál inkább, ha lenézik. A kölyök szó után elönti agyát a víz és morogva szólal meg.* Aludj csak, nem zavarlak tovább. *Azzal eltűnik a sötétben, de jelenléte nem érzékelhető a házban, vagy körülötte. Valahol a táborban jelenik meg, hogy sétáljon egyet, még az öltözéke sem zavarja, vagy az, hogy akár bajba is kerülhet. Nem célja elhagyni a helyet, csak körül akar nézni. Nem lát senkit, aki ébren lenne, biztosan a nagytöbbség már alszik. Nem zavarná, ha belékötnének, csak ne kelljen látnia Draket, vagy vele lenni. Ők két külön világ és nem akarná keverni a kettőt. Ő sosem lesz lázadó, Drake sosem tudna jó útra térni, ez így van rendjén.* |
[399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
